© Ferenczi Márton, 2008-2011. Minden jog fenttartva!
Webmester
A gyékényből készült kosarak a magyar népi kultúrában fellelhető fonással és kötéssel előállított tárgytípushoz tartoznak.
Az alföldi folyók mentén, ahol az áradással elöntött rétségeken, mocsarakban bőven termett gyékény, korán kifejlődött e
vízinövény házi feldolgozása. Az erdélyi gyékényszövés első említését 1653-ból ismerjük.
Ahol a gyékény megtermett, minden településen akadt néhány gyékényfonó, aki az önellátáson felül értékesítésre is dolgozott.
Nagyobb mocsarak, tavak, vízjárta rétségek környékén jelentős számú zsellér foglalkozott gyékényfonással. A mocsarak
lecsapolásával a gyékényfonók egy része más jövedelmi forrást keresett, több faluban azonban a lakosság ragaszkodott e több
nemzedékkel korábban meggyökeresedett háziiparhoz, és távolabbi gyékénytermő helyeket is hajlandó volt felkeresni nyersanyagért.
A gyékényes háziipar fennmaradása rendszerint ott tapasztalható, ahol a lakosság nagy hányada - földszűkében vagy a termőföldek
rossz minősége miatt - rá volt utalva a háziiparból származó keresetre. A 19. század végén falusi, kisvárosi értelmiségi körök is
közreműködtek a gyékényes háziipar fenntartásában és terjesztésében. 1896-ban egyre kevesebben foglalkoztak háziiparszerűen
gyékénymunkával, nagyobb részük - Szatmárban 6, Maros-Torda vármegyében 8 községben - a gyékényfonást űzte. A 20. század
végére az erdélyi községekben a gyékénykötés háttérbe szorult, csupán két-három településen művelték, akárcsak napjainkban.
Gyékénykötés és -fonás: A gyékényfonó és a -kötő másképpen és más nyersanyagból dolgozik. Kötésre a keskeny levelű
gyékény (Typha angustifolia) alkalmasabb. A széles levelű gyékény (Typha latifolia) viszont általában puha, hajlékony szárú, ezért jól
fonható. Természetszerűen a gyékény fonása az egyszerűbb művelet. Gyékényfonással általában férfiak foglalkoznak. Szerszámuk
mindössze egy fanyelű vastű és egy bicska, némelyek bőrből varrt vagy szaruból készített gyűrűt használtak a hurkába tekert
gyékénylevelek összefogására.
A gyékénykötés több előkészületet és nagyobb felkészültséget kíván, mint a fonás. Bizonyára ennek is tulajdonítható, hogy
kevesebb olyan települést ismerünk, ahol gyékénykötésre "szakosodtak", mint ahány helyen a gyékényfonást űzték. A másik
körülmény az, hogy kötésre alkalmas keskeny levelű gyékény nem mindenütt terem.
A kosárkötés előkészítő munkálatai:
Basketwork-Art
Gyékényvágás:
A gyékényvágást általában augusztusban
végzik, ekkorra érik meg a gyékény. A munkát
vízben állva végzik, mert akkor szép a gyékény, ha
vízen nőtt. Vágás után kiterítik a szárazra, majd
kévékbe kötve hazaszállítják.
Gyékényhántás:
A gyékény rétegeit lehántják és vastagság
szerint különválasztják.
A kosárkötés lépései:
Kiválasztás:
a különböző típusú és méretű tárgyak
elkészítéséhez a gyékényszálak hosszúság szerinti
osztályozása.
Berakás:
a gyékényszálak összekötése a készítendő
tárgy formája és típusa szerint
Áztatás:
a száraz gyékényszálak megnedvesítése,
hogy a kötés során könnyen hajlítható legyen.
A fenék elkészítése és kaptára való illesztése
A tárgy oldalainak megkötése és beszegése
Szárítás
Kész termék